szabad bíróválasztás: a feudális korszakban az önkormányzat legfőbb joga, a belső igazgatási és törvénykezési önállóság megnyilvánulása. - A →vármegye nemessége a 13. sz. közepétől évente 4 nemesi bírót választott, akiket a köznemesség vm. szervezkedését megindító serviensekről →szolgabíráknak (lat. judices servientium) neveztek. A nemzetségi szervezet területi szervezetté alakítása után a →székely és →kun nemzetségi bírák helyébe is a vm. szolgabírákhoz hasonló választott bírák léptek, akiket a →széknek nevezett kerületekben a székelyeknél székbírónak és hadnagynak, a kun szállásokon szállásbírónak neveztek. Az erdélyi →szászok is székenként választották székbíráikat (ném. Stuhlrichter). A várjobbágy sorból kiemelkedett szlavóniai (tótországi) nemes ker-ekben is, a szepesi →tízlándzsás szék m. nemesei is választották a bíráikat. - A szolgabírák mellett a vm. törvénykezésben még esküdt bírótársak, a közigazg-ban az egy alkalomra választott megyei emberek is részt vettek. Állandó esküdt ülnökök (lat. jurati assessores) évenkénti választása csak a 15. sz. végén terjedt el. - A városi polgárság a városbíró (lat. villicus, judex civitatis) mellé a 13. sz: már választott esküdteket (lat. cives jurati, majores), a bíróból és 12 esküdtből alakult városi tanács írásbeli ügyintézésére városi jegyzőt is. - A Szepességben a szászság - a falusi településű erdélyi szászokkal ellentétben - igen korán városi közösségekbe tömörült, a 24 város egyesült a hozzájuk tartozó községekkel a nagyobb önkormányzati testben, a szepesi szászok tartományában. A városi bírákon és esküdteken kívül még egy közp. önkormányzatú hatóság is kialakult az egész szász polgárság által választott szepesi tartományi ispán (szász gróf) személyében. - Belső ügyeikben a zsidóknak is önálló törvénykezési és igazgatási joguk volt. Hatóságuk a béth-din volt, melynek esküdt tagjai a községnek az ítélkezés alapjául szolgáló vallási törv-ekben jártas előkelői, rabbija és zsidómester (ném. Judenmeister) néven szereplő bírája. A hatóságokkal és ker-ekkel kapcsolatban kezdetben a kir. által kinevezett, majd a városi önkormányzat által választott ker. vallású községi „zsidóbírák” hatósága alatt álltak. 88

Hóman-Szekfű II:126.